|
A lány szerette
A fiú nem
A lány felnézett rá
A fiú nem
A lány szerelmet vallott
A fiú megalázta
A lány sírt miatta
A fiú kinevette
Csak akkor jött rá mit tett
Amikor a lány sírjára virágot tett.
„Sírva jöttél világra, s körülötted mindenki mosolygott,
Úgy menj el, hogy mosolyogj és körülötted mindenki sírjon.”
"A szívemben fájdalom, a lelkemben üresség,
Úgy érzem a szerelem csupa keserűség.
Elhagyatva, megcsalva, kifosztottan állok.
Hazug ez a világ, megcsaltak az álmok.
Talán könnyebb lenne, ha gyűlölni tudnálak.
De a magányom szinte üvölt utánad.
S bár még bennem lüktet a megcsalás fájdalma.
Mégis hozzád száll lelkem halk sóhaja.
El kell, feledjelek. El kell, engedjelek.
Csak az emlékeimben lehetek majd veled.
Viaskodik bennem az ész és az érzelem.
Pedig tudom jól, hogy hazug e szerelem"
„Valakinek meg kell halni, hogy a többiek megbecsüljék az életet.”
„A halál nem mindig menetrend vagy terv szerint érkezik.”
„Nem kerülhetjük el a halált, de megnehezíthetjük a dolgát!”
„A tárgyak mindig pótolhatóak ,az emberek kevésbé.”
„Az élet egy pokoli lecke a túlvilági élethez!”
"Mind a Föld közvetlen sarjadásai vagyunk. Voltunk por, leszünk korhadék anyag. Örök ritmusra vonulunk, szüntelen, beteljesítjük az élet ünnepélyét, hagyjuk elkövetkezni gyászát."
"Tombolunk, a szakadék felé rohanunk, valami ismeretlen dolog közeledik felénk a jövendőből, valami recseg-ropog a talpunk alatt, valami meghal mellettünk, ez mind igaz, de egyrészt tudunk meghalni, másrészt azonban nem vagyunk hajlandók életünket megterhelni, és a halált szolgálni, mielőtt elvitt volna. Az élet az életért van, nem pedig a halálért."
"Öngyilkos álmod
Mások
Álmodják Neked
Jó volna látnod a holnapot,
De Te nem akarsz élni!"
"Nézz szét még egyszer a Földön
És nézd a szikrázó Napot,
Nézd meg jól ezt a Világot,
Ami a mai nap téged Elhagyott.
Élvezd ki az utolsó ízeket,
Érezd az illatot, ami körülötted lebeg.
Nézd meg társaid, halld a hangjukat,
S ha elmész, jegyezd meg arcukat!"
"Ne sírj értem, ha már nem leszek,
Hisz a túlvilágon is barátaim közt leszek.
Minden kis jószág kit eddig gondoztam,
Eljön hozzám, ha üt az óra.
Dörömböl és ugat, örömmel fogad,
Én megölelem őket szorosan...
Milyen nagy nap lesz ez,
Amikor barátaim üdvözölnek."
"A halál tulajdonképpen jelentéktelen dolog... valójában csak átmentem ide a szomszéd szobába. Én én vagyok, te pedig te. Akármit is jelentettünk egymásnak egymás életében, ez mit sem változott. Nevezz csak nyugodtan a megszokott nevemen, beszélj velem ugyanazon a könnyed hangon, melyen mindig is beszéltél. Ne változtass hangszíneden. Nevess ugyanúgy, ahogy valaha együtt nevettünk a vicceken. Imádkozz, mosolyogj, gondolj rám - emlegesd fel a nevem nap mint nap, ahogyan annak előtte is, de ne árnyékolja be semmi a hangulatot, amikor szóba kerülök. Az élet nem kapott semmiféle új jelentést. Minden olyan, mint amilyen volt, nem szakadt meg a folytonosság. Az, hogy nem látnak, még nem jelenti azt, hogy nem kell rám gondolni. Várok rád, itt vagyok a közeledben - egészen közel. Nincs semmi baj."
„Akit az istenek szeretnek, fiatalon hal meg.”
"Az élet csak a halál előjátéka."
„Ha a végzet felnyit előttünk egy ajtót, mindig becsuk egy másikat.”
"Meghalni annyi, mint levetni egy cipőt, amely szorít..."
„… Ez a gyertya most érted égjen,
Ki fent laksz már a magas égben.
Ki vigyázol rám onnan fentről,
S lelkemhez szólsz a végtelenből.
Ez a gyertya most érted égjen,
Ki életed áldoztad értem,
Ki meghaltál a szeretet oltárán,
Pedig még oly fiatal voltál!...”
"Köztünk és a pokol vagy a mennyország között csupán az élet van, a legmulandóbb dolog a világon."
"A meghalás pillanata ... hasonlít egy nehéz, nyomasztó álomból való fölébredéshez."
"A halál nem fáj, csak az élet kínozza meg az Embert!"
Contra vim mortis non est medicamen. - A halál ellen nincs orvosság.
"Addig vagy boldog, míg van aki szeret,
aki a bajban megfogja kezed,
s, hogy milyen fontos is volt neked,
csak akkor érzed ha nincs már veled!"
„Az élet nem más, mint utazás a halál felé.”
"A szívben olyan erő lakik, ami csodálatosabb és szörnyűségesebb a halálnál, az emberi értelemnél, a természet erőinél, s titokzatosabb minden más rejtélynél és misztériumnál."
" Akiket igazán szeretünk, azok haláluk után sem hagynak magunkra minket. Ők az elsők, akik segítségünkre sietnek életünk nehéz pillanataiban."
“Ha valaki a jóságnak és szeretetnek egy morzsáját, az igazságnak és fénynek csak egy sugarát hozta e világra, már nem élt hiába: életének megvolt az értelme.”
"A halál minden élet titkának a megfejtője."
"Ne keresd a halált. A halál majd rád talál. Azt az utat keresd, amely beteljesüléssé avatja a halált."
"...halálom itt van, aminthogy már itt is volt mindig... Úgy kell gondolni rá, mint utolsó lapjára egy olyan könyvnek, amelyet még olvasok."
Az a tény, hogy a földön minden élet halállal végződik, nem bizonyság arra, hogy az élet célja a halál.
"Ki tudná a halál gondolatát elviselni, ha élni öröm volna."
"A halhatatlanság első feltétele a halál."
"A halálnak van jó oldala is. Véget vet az öregségnek."
"Egy jó halál többet ér egy rossz életnél."
„Úgy élünk, ahogy álmodunk - egyedül."
„A legfontosabb dolgokat a legnehezebb elmondani. Ha ezekről beszélsz, nevetségesnek érzed magad, hiszen szavakba öntve összezsugorodnak - amíg a fejedben vannak, határtalannak tűnnek, de kimondva jelentéktelenné válnak. Ám azt hiszem, többről van itt szó. A legfontosabb dolgok túl közel lapulnak ahhoz a helyhez, ahol a lelked legféltettebb titkai vannak eltemetve, irányjelzőként vezetnek a kincshez, amit az ellenségeid oly szívesen lopnának el. Ha mégis megpróbálsz beszélni róluk, a hallgatóságtól csak furcsálló tekinteteket kapsz cserébe, egyáltalán nem értenek meg, nem értik, miért olyan fontos ez neked, hogy közben majdnem sírva fakadsz. És szerintem ez a legrosszabb. Amikor a titok nem miattad marad titok, hanem mert nincs, aki megértsen.”
„Azt akarod, hogy figyeljek Terád,
Magányom ködét így fúrja át,
Pillantásod: az a pillanat,
Amikor észrevetted,
Hogy megálmodtalak.”
„Itt ülök egyedül, földön kuporodva
várom, hogy valaki vállam simogassa
várom őt, ki nem jön el soha.”
„Oh, drága magány, az egyetlen társam,
kivel már az életet, oly sokszor megpróbáltam,
S mindig ugyanaz, csalódások sora,
Mindig nézz előre, de vissza soha...”
„Légy jó és magányos leszel.”
"Akiért érdemes meghalni, azért élni kell. "
„Mikor szerettem, nem kaphattam meg,
mikor megkaptam, már nem szerettem.”
"Valaki titokban rólad álmodik,
valaki rólad szövi legszbb álmait,
valaki szemében miattad könny csorog,
s hidd el, ez a valaki én vagyok."
„Úgy szeretném elmondani, szeretlek téged,
eszembe vagy, bárhová nézek.
Úgy szeretnék szemedbe mélyen belenézni
és mondani: nélküled nem érdemes élni!”
"Amit szeretsz, szabadon kell engedni. Ha visszajön hozzád, a Tiéd, ha nem jön vissza, akkor sosem volt a Tiéd."
"Ha meg tudod magyarázni, miert szeretsz valakit, nem is szereted igazán."
"Valakit megszeretni egy perc is elég, valakit elfelejteni egy élet is kevés."
Hazug világban ébredek,
Talán én sem vagyok igazi már,
Körülöttem emberek,
Mind álruhában jár.
Ide születtem nem tehetek róla,
Ahol az összes ember
Hosszú-hosszú idők óta,
Csak önmaga lenni nem mer |
AJÁNLOM AZ OLDALT
